Sok minden történt az elmúlt két hétben az olasz futballban. Van nekünk totális szétesésünk, faxunk, és vannak javuló formáink, meglepetéseink. De ami a legfontosabb, az olasz futball lassan kikecmereg a kisebb-nagyobb gödörből, annyira, hogy Európa legjobb bajnokságává növi ki magát, újra.
Kezdjük a BL-szereplőkkel!
A Milant mindenki esélyesebbnek tartotta az Arsenal-meccs előtt, otthon mindenképp. Azok már kevesebben voltak, akik a Milan továbbjutásában is biztosak voltak. Hát még azok, akik ekkora kiütésre számítottak! A Milan gyakorlatilag tönkreverte a londoniakat, 4-0. Remek, már-már a tökéletesre hajazó játék, olyan, ami abszolút ellentéte annak, amit a meccs előtt a Milantól láttunk. Hiszen ki ne emlékezne az udinei szenvedésre, vagy az azelőtti döcögésre. Az Udinese elleni parti volt a fordulópont, ott nagyon sokat jelentett a győzelem, még úgy is, hogy a játék nem sokban tért el a korábbiaktól.
Ennek tükrében az Arsenal elleni győzelem óriási siker.
Ibra gólt lőtt a BL-ben, Robinho hihetetlenül jól játszott, a szezonban egyértelműen először. De az egész csapatot kiemelhetnénk, "Abbiatistúl", "Emanuelsonostúl". A továbbjutás garantált, nincs az az isten, amely az Arsenalt négy gólos sikerre vezetné ez ellen a Milan ellen, ez biztos.
Aztán nézzük a Napolit!
A Napolit azért már sokkal kevésbé gondolták esélyesnek, még otthon is. Bár gyenge formában jött a Chelsea, de a Napoli is. A Chelsea meg is szerezte a vezetést, de a Napoli fordított, mi több nyert 3-1-re, úgy, hogy könnyedén lehetett volna 4 is az a 3. A Lavezzi (ő volt a legjobb)-Cavani-Hamsík, avagy a Pocho-Matador-Principo hármas megállíthatatlan volt. Mire lehetnének képesek, ha így játszanának a Serie A-ban is? A Napoli szívét, lelkét kitette, megérdemelte Nápoly városa ezt a sikert.
A továbbjutás még nincs meg, amit nagyon hangsúlyoztak a nápolyi játékosok és edzők. Igazuk van, a londoni kirándulás nem lesz egyszerű, bár már van angliai tapasztalata a délieknek, ami nagy segítség lesz. De nem kell félniük, az első meccs alapján egyértelműen jobb csapatuk van.
Tehát a nápolyi álom tovább folytatódik, kérdés meddig. Ha továbbjutnak, a nyolc között lenne olyan ellenfél, akiket meg tudnak verni. A sorsoláson sok fog eldőlni. Én úgy gondolom, hogy egy nagyon-nagyon szerencsés sorsolással akár a döntő is meglehet.
Az olasz BL-kör azonban nem csak az örömtől volt teljes, hiszen Milánó másik felén egyáltalán nem örülnek.
Az Inter nem csak, hogy gyenge, de kilátástalan is. Az elmúlt 3 meccsükön 0 pontot szereztek, és nyolc gólt kaptak, ezután látogatták meg a Velodrome-stadiont. Ahol meg is fáztak. A Marseille ellen jó ideig bírták, és majdnem sikerült is elérni egy 0-0-ás döntetlent, de a hosszabbítás legvégén a Marseille egy szögelt után betalált. 1-0. Ez az egyik legrosszabb eredmény idegenben. Mert ha gólt lő a Marseille a Meazzában, az Internek vége. Persze, ha így játszanak, akkor mindegy is. Ez az Inter az utóbbi 10 év leggyengébb Intere, ezt le merem fogadni.
A kérdés csak az, meddig bírja Ranieri. Moratti helyében már lépnék. Ranieri nem az az ember, aki meg tudná újítani a csapat játékát, vagy motiválni tudná a játékosait. Ő egy kríziskezelő edző, abból a fajtából az egyik legjobb, de nem több. Ha nem újít Moratti, az Inter BL-szereplése a következő meccsen befejeződik.
Az Európa-liga csapatokról:
A Lazio már esélytelenként lépett pályára az Atletico elleni visszavágón. De mennyi minden történt előtte!
Kezdődött úgy, hogy a hétvégén óriási vereségbe rohant a római csapat. A Palermo 5-1-re verte a Sasokat. A Lazio régen játszott ennyire rosszul és ötlettelenül. Reját, a Lazio edzőjét el is küldték a padról. Reja nem is gondolkozott, felmondott a csapatnál. De nem akárhogy, faxon keresztül! Ez a tett abszolút a temperametumos argentin mesterre vall. Az elnök, Lotito, azonban nem fogadta el a felmondást, amit meg is lehet érteni. A Lazio bár nem esélyes Madridban, de egy nappal a párharc második meccse előtt felmondani nem helyes. Emellett Lotito ezzel is mutatja, bízik Rejában.
Reja, úgy gondolom, nem megoldás a Laziónak. A Laziónak, ha a BL-ben akar szerepelni, egy komolyabb, taktikában fejlettebb, felelősségteljes edzőre van szüksége. Egy Walter Mazzarrira.
Az Európa-ligából kiestek, az Atletico azonban csak 1-0-ra verte a rómaiakat, ami bár vereség, de túlélhető, akár bizalomra okot adható eredmény.
Az Udinese viszont megint kellemes meglepetést hozott az olasz szurkolókra.
A csalódást keltő hazai 0-0 után, az udineiek 3-0-ra nyertek Görögországban a PAOK ellen. Az Udinese ezzel a 16 közt van és az AZ Alkmaar ellen meccsel majd. Egyedül ők vannak Olaszországból még benn, azaz mindenkinek szurkolnia kell a friuliaknak, mert fontos az UEFA-koefficiens szempontjából az EL is.
A BL-sikerek és az Udinese sikere is arra enged következtetni minket, az olasz futball hivatalosan is visszatért az élmezőnybe. A kérdés az, vajon meddig jut a négy olasz csapat az adott bajnokságban. Reméljük minél tovább!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.